Öröklés szabályai: Folyamat, típusok, illetékek, adózás

Ha a családban haláleset történik, akkor más megterhelő teendők mellett az is fontos kérdés, hogy ki örökli vagyontárgyait és ingatlanát. A cikkben végigvesszük, milyen típusai vannak az öröklésnek. Megtudhatod, mi a különbség a végrendeleti és a törvényes öröklés között, és hogyan zajlik a hagyatéki eljárás.

Kevesen tudják, hogy az öröklés nem csak vagyonszerzéssel, hanem akár jelentős költségekkel is járhat. Ilyenkor kiemelten fontos, hogy gyorsan és egyszerűen kezelhesd a pénzügyeidet. A cikkben azt is megmutatjuk, hogyan segít ebben a Wise többpénznemű számlája.

Tudj meg többet🔎

Ezen kívül az alábbi kérdésekre is választ kaphatsz:

• Hogyan örökölhetek az elhunyt gyermekeként, testvéreként, házastársaként vagy élettársaként?
• Miylen illetékeket és adót kell fizetni az örökség után?
• Mire figyeljek, ha el akarom adni az örökölt ingatlant?

Milyen típusai vannak az öröklésnek?

Mi történik elhunyt szeretted ingóságaival és ingatlan vagyonával halála után? Ha írt végrendeletet, akkor az öröklés kérdése viszonylag egyszerűen rendeződik. Ám előfordulhat, hogy a végrendelet nem tér ki minden vagyontárgyra, vagy egyáltalán nem írt ilyet az elhunyt. Ilyen esetekre létezik egy öröklési sorrend a jogban.

Törvényes öröklés¹

Ha az elhunyt nem írt végrendeletet, vagy abban nem tesz említést teljes hagyatékáról, akkor a kimaradt vagyontárgyaknál a törvényes öröklési sorrendet veszik figyelembe a hagyatéki eljárás során. Ilyen módon az egyenesági és az oldalági rokonok örökölhetnek.

Egyenesági rokonnak számítotok az elhunyttal akkor, ha egymástól származtok, tehát szülő-gyerek kapcsolat van köztetek. Oldalági rokonoknak akkor tekint a jog, ha van közös felmenőtök. Lássuk az öröklés sorrendjét.

Egyenesági rokonok:

• Az elhunyt gyerekei,
• Az elhunyt szülei.

Ha az elhunytnak volt házastársa, akkor ő a gyerekek után következik az öröklési sorrendben.

Ha nincsenek egyenesági rokonok, a sorban az oldalági rokonok következnek:

• Testvérek egyenlő arányban.
• A nagyszülők egyenlő arányban. Ahol az egyik nagyszülő már nem él, ott a leszármazói kapják az örökség rá vonatkozó részét.
• Nagyszülők hiányában azok leszármazói, vagyis az elhunyt nagynénjei vagy nagybácsijai.
• Unokatestvérek.
• Dédszülők vagy az ő leszármazóik, ahol a dédszülők kiesnek.

Örökölhetnek ennél távolabbi rokonok is, de ezt már nem oldalági öröklésnek, hanem csonka parentélának nevezi a jog. Törvényes örökösök hiányában a hagyaték a magyar államra száll.

Ági vagyon¹

Korábban említettük, hogy a szülők előtt a házastárs örököl. Ez alól van egy kivétel, mégpedig az ági vagyon. Ha az örökség egy olyan vagyontárgy, ami régóta a család birtokában van, például apáról fiúra vagy anyáról lányára száll, akkor arra az elhunyt szülei igényt tarthatnak a házastárssal szemben. Így nem kerül át az ő családjába a nagyapa pecsétgyűrűje vagy a dédi aranylánca.

Ági örökös az a szülő lehet, akinek felmenőjétől az ági vagyontárgy származik. Ha ez a szülő elhunyt, akkor az örökhagyó testvérei örökölnek. Ha az elhunyt egyke volt vagy testvérei már nem élnek, akkor pedig a nagyszülő. Az ági vagyontárgy legfeljebb addig a felmenőig száll vissza, akitől eredetileg származik. Ági örökös hiányában a vagyontárgy a hagyaték többi részével esik egy tekintet alá.

Ági örökös vagy? Tudj meg többet az egyenesági öröklésről szóló cikkünkben arról, hogyan kerülhet hozzád az ági vagyon, és milyen vagyontárgyakat lehet annak tekinteni.

Végrendeleti öröklés¹

Mindannyiunknak joga van eldönteni, hogy ki örökölje vagyonunkat halálunk után. A végakaratunkról írásban tudunk nyilatkozni, ezt nevezik végrendeletnek. A jog szóbeli nyilatkozatot is elfogad, de csak akkor, ha az örökhagyó nem képes az írásra, például a halálos ágyán fekve. Ilyenkor két tanúra van szükség, és az elhunyt szájából el kell hangoznia, hogy most végrendeletet tesz.

Az írott végrendeletnek is meg kell felelnie bizonyos feltételeknek. Ha a végrendelet hibás, akkor a hagyatéki eljárás során nem lehet figyelembe venni.

Ha kíváncsi vagy, melyek ezek a szabályok, és milyen fajtái vannak a végakaratnak, olvasd el a végrendeleti öröklés tudnivalóit korábbi cikkünkben.

Különleges öröklési helyzetek

Az elhunyt gyermekeként és házastársaként többnyire gond nélkül örökölhetsz. Ám élettársként, sőt, bejegyzett élettársként is hátrányos helyzetben vagy. Az elhunyt testvéreként sem olyan egyértelmű, hogy mikor és milyen vagyontárgyakat örökölhetsz.

Korábbi cikkeinkben minden tudnivalót összegyűjtöttünk ezekről a sajátos helyzetekről.

• Öröklés házastárs halála esetén
• Öröklés élettárs halála esetén
• Öröklés elhunyt testvér halála után

Mi az öröklés folyamata?²

Az öröklésről a hagyatéki eljárás során döntenek. Ahhoz, hogy ez elinduljon, az örökösöknek el kell juttatnia az elhunyt halotti bizonyítványát az elhunyt lakhelye szerinti önkormányzathoz. A hagyatéki osztályon a jegyzőt kell keresni.

Hagyatéki leltár

A jegyző dolga átnézni az elhunyt hagyatékát, és szükség esetén leltárt készíteni róla.

Kötelező a leltározás, ha:

• Valamelyik örökös kérvényezi.
• Az elhunyt után hátramaradt belföldi lakás vagy belföldi cégben szerzett tulajdonrész.
• Az egy főre jutó örökség meghaladja a 300 000 Ft-ot.
• Az elhunyt tartozásai meghaladják a hagyaték értékét.

Hagyatéki tárgyalás

A jegyző kitűzi a tárgyalás dátumát, amelyről minden szóba jövő örököst értesít. A tárgyaláson az alábbi témák merülhetnek fel:

• Érvényes az elhunyt végrendelete?
• Ha nem nyilatkozott teljes vagyonáról, akkor ki örökli a fennmaradó vagyontárgyakat és ingatlanokat?
• Milyen arányban örökölnek az örökösök?
• Jár valakinek kötelesrész? Ez akkor merülhet fel, ha az elhunyt a végakaratában nem említi a közeli hozzátartozóit. Nekik ilyenkor jár bizonyos mértékű kompenzáció.

A tárgyaláson meghatalmazott is részt vehet helyetted. Ha valamelyik résztvevő nem jön el, attól még születhet érvényes döntés a hagyatékról.

💡 Információ
A hagyatéki eljárásnak vannak költségei, melyek az örökösök között egyenlő arányban oszlanak meg. A végrehajtói tiszteletdíj mellett a jegyző munkadíját is ki kell fizetnetek. Az összeg a hagyaték értékétől függ. Ha egyedül örökölsz, akkor minden költség téged terhel. Az érvényes közjegyzői díjakat eléred a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján.

Hagyatékátadó végzés

Ha minden vagyontárgyról sikerült megegyezni, vagy az öröklés egyértelmű, akkor a tárgyalás végén a jegyző átadja a végzést. Az örökösök öröklési bizonyítványt kapnak.

Előfordulhat, hogy nem tudtok a teljes örökségről megállapodni, mert maradtak tisztázatlan kérdések. Ilyenkor a jegyző átadhatja a hagyaték egy részét is. A fennmaradó részre póteljárást rendel el.

Amíg nem rendeződik a vitás hagyatékrész, addig ezeket vélt örökösként te használatba veheted. Hogy ki számít vélt örökösnek, arról a jegyző részletesen tájékoztat majd benneteket. Végrendelet esetén ez a végrendelet alapján vélt örökös, ennek hiányában a törvényes rend szerinti örökös.

Hagyatéki per

Ha úgy véled, hogy az öröklési igényed megalapozott, de azt a tárgyalás során nem vették figyelembe, akkor az öröklési bizonyítvány kiállítása után 5 évig lehetőséged van új tárgyalást kérni. Ilyenkor már nem a jegyző, hanem a bíróság dönt a hagyaték sorsáról. A peres ügyek akár éveket is igénybe vehetnek, ezalatt jelentős költségekkel járhatnak számodra.

Milyen adók és illetékek terhelik az örökséget?

Örökösödési adó és illeték³

Minden örökösnek illetéket kell fizetnie, miután örököl. Kivéve, ha

• Az elhunyt házastársa vagy bejegyzett élettársa vagy.
• Az elhunyt gyermeke, szülője, testvére, nagyszülője, unokája, dédszülője vagy dédunokája vagy.
• A rád eső hagyaték nem éri el a 300 000 Ft-ot.

A fenti esetekben illetékmentesen örökölsz.

Hogyan kell befizetni az öröklési illetéket?

Az adóhatóság az öröklési bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül levélben értesít a befizetés módjáról.

Szerencsére az öröklési illetéket nem a teljes hagyatékra vonatkozóan kell megfizetned. Az adóalap a rád eső hagyaték tiszta értéke. Azaz a hagyatékból le lehet vonni bizonyos tételeket, mégpedig a hagyatéki terheket. Hagyatéki teher az elhunyt temetésének költsége, a hagyatéki eljárás díjai és a hagyatékot terhelő adósságok. Ilyen például az elhunyt jelzáloghitele.

Tudj meg minden fontos információt az öröklési illetékekről.

Jövedelemadó⁴

Az örökölt vagyon eladása máshogy működik, mint a hagyományos adásvétel. Ha eladod valakinek az örökséget, akkor 15% személyi jövedelemadót kell fizetned.

Ha olyan vagyontárgyat adsz el, amire a vonatkozó SZJA nem érné el a 30 000 Ft-ot, akkor nem kell befizetned. Egy ház vagy lakás eladásánál azonban már jelentős teher lehet az SZJA.

Szerencsére ebből is levonhatsz bizonyos költségeket, például az ingatlanközvetítő díját és a felújítás költségeit. Tudj meg mindent az örökölt ingatlan eladásról.

Adóbevallási kötelezettség⁴

Az örökségből szerzett jövedelmedet ne hagyd ki az éves adóbevallásból. Például, ha 2020-ban örököltél egy házat, amit 2021-ben eladtál, akkor az eladási árát majd a 2022-i adóbevallásodban kell feltüntetned.

⚠️ Fontos
A bevallási kötelezettség nemcsak adásvételre, hanem bérbeadásra is vonatkozik. Ha kiadod valakinek az örökölt házat, a befolyt bérleti díj ugyanúgy jövedelemnek számít.

Olcsó és rugalmas pénzkezelés a Wise-zal

Ha szeretnéd az elhúzódó hagyatéki eljárás alatt gyorsan és egyszerűen kezelni a pénzed, akkor a Wise többpénznemű számlája segítségedre lesz. Különösen akkor spórolhatsz vele sokat, ha külföldön élsz és a hagyatéki eljárás miatt ingáznod kell.

Ha csak forintos számlát hozol létre, akkor is rengeteget takaríthatsz meg más bankokkal szemben. Ugyanis ingyenes a számlavezetési díj, a tranzakciós költségek pedig tartósan alacsonyak és előre láthatók.

Míg a bankok többségénél az online pénzkezelésnek plusz költségei vannak, a Wise felhasználóbarát applikációjában ingyen kezelheted a pénzed.

A Wise további előnyei:

• Pénzedet a Google-on is látható, kedvező árfolyamon válthatod át akár 50 devizába.
• 10 helyi bankszámlaadatot kapsz ingyen, köztük eurós és forintos számlaadatokat. Így olyan, mintha 10 különböző országban lenne bankszámlád.
• Havi kétszer ingyenes a készpénzfelvétel 200 EUR/GBP összegig.
• Betéti kártyát igényelhetsz a számládhoz, amellyel több mint 200 országban vásárolhatsz.
• Tartósan alacsony, előre látható díjakkal számolhatsz.
• Segítőkész, magyar nyelvű ügyfélszolgálat áll rendelkezésedre e-mailben vagy telefonon keresztül.

Hozd létre az ingyenes Wise fiókodat

Milyen esetben nem kell illetéket fizetned?

Nem csak az elhunyt közeli rokonaként vagy házastársaként, bejegyzett élettársaként mentesülhetsz az illetékfizetés alól.

Lássuk, milyen esetekben tekint még el a jog az öröklési illetéktől.

• Az elhunyt mostoha- vagy nevelt gyerekeként csak örökséged 20 millió forint feletti részére kell illetéket fizetni. Ugyanez vonatkozik rád az örökhagyó mostoha- vagy nevelőszülőjeként.
• A lakástakarék szerződés alapján történő vagyonszerzés után sem kell illetéket fizetni.
• Nem kell illetéket fizetned az örökölt üres telek után, ha vállalod, hogy 4 éven belül lakóházat építesz rá, és erről nyilatkozatot teszel a NAV felé a B400-as nyomtatványon. Fontos, hogy a vállalt épület elérje a telek beépíthető részének 10%-át.
• A hagyományok, azaz a művészeti, tudományos vagy közjóléti célra szánt örökség is mentesül az illeték alól.

Bízunk benne, hogy a fenti cikkgyűjteménnyel hozzájárulhattunk, hogy zökkenőmentesebben átvészeld ezt a nehéz időszakot.

Források:

1. 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról 18-21. §
2. Polgári Törvénykönyv VII. – Öröklési jog – 7:10-23. §, 7:48-55. §. 7:55-71. §, 7:75-86. §
3. NAV weboldala – Információs füzetek – Az öröklési illeték PDF letölthető 2020.08.28. óta
4. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról – Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 59.§-61/A. §

Források ellenőrzésének ideje: 2021.11.24