Egyenesági öröklés: Igénylési folyamat, illetékek, adózás

Levente Balázsi
21.12.15
5 perces olvasnivaló

A végrendelet sem garancia arra, hogy mindenkire a terv szerinti vagyon száll. Előfordulhat, hogy az elhunyt végakarata érvénytelen, mert például nem felel meg a végrendelet formai feltételeinek. Ebben az esetben a vagyon az egyenesági vagy oldalági örökösökre száll? A cikkből megtudhatod, beletartozol-e az örökösök körébe, és ha nem, milyen jogokat érvényesíthetsz velük szemben. Miről olvashatsz még?

  • Mi az egyenesági öröklés folyamata? Hogyan zajlik a hagyatéki eljárás?
  • Milyen adókat és illetékeket kell fizetni az örökséged után? Mikor mentesülhetsz alóluk?
  • Hogyan kezeld egyszerűen és gyorsan a pénzügyeidet ebben a nehéz időszakban a Wise-zal?

Tudj meg többet🔎

Mit jelent az egyenesági öröklés?

Többféle módja van annak, hogy valakitől örökölj. Az egyik ilyen lehetőség, ha az illető megemlít téged a végrendeletében vagy öröklési szerződést köttök egymással. A végrendeleti öröklésről minden fontos tudnivalót összegyűjtöttünk korábbi cikkünkben. Ha nincs végrendelet, vagy abban az elhunyt nem tért ki minden vagyontárgyra, akkor a törvényes öröklési sorrendet veszik figyelembe a hagyatéki eljárás során. Ebben az egyenesági rokonok előkelő helyet élveznek.

Egyenesági rokonnak számítanak az elhunyt gyerekei, házastársa, szülei és testvérei. Ők ebben a sorrendben következnek egymás után az öröklésben. Például, ha elhunyt családtagodnak nem születtek gyerekei, és nem írt végrendeletet, akkor a vagyona automatikusan a házastársára száll.

Ki örököl, ha nincsenek egyenesági rokonok?

Ilyenkor a sorrendben az oldalági rokonság következik. Azaz azok a rokonok, akiknek legalább egy közös felmenőjük van az elhunyttal.

Oldalági rokonok öröklési sorrendje:

  • Az elhunyt testvére vagy testvérei,
  • A nagyszülők.
  • A nagyszülők leszármazói, azaz az elhunyt nagynénjei vagy nagybácsijai,
  • Az elhunyt unokatestvérei.
  • Az örökhagyó dédszülei vagy az ő leszármazóik, ahol a dédszülők kiesnek.

Ennél távolabbi felmenők és leszármazottak is örökölhetnek. Ezt már nem oldalági öröklésnek, hanem csonka parentélának nevezik. Ha nincs törvényes örökös, akkor a hagyaték a magyar államhoz kerül.

Ági vagyon

Egyenesági vagy oldalági rokonként bizonyos vagyontárgyakra akkor is jogot formálhatsz, ha a törvényes öröklési sorrend szerint nem téged illetne. Ezt nevezik ági vagyonnak. Ebbe a kategóriába esnek azok a vagyontárgyak, amelyek hosszú idő óta a családotok birtokában vannak. Ilyen lehet egy pecsétgyűrű vagy akár egy dédnagyapa által épített családi ház.

Ha ezt a házastárs örökölné, akkor a vagyon úgymond egy idegen családba kerülne át. Ezt kívánja a jog megelőzni azzal, hogy az ági vagyonra az elhunyt közeli rokonai igényt tarthatnak. Ettől még az ági vagyon felett a házastársat használati jog illeti meg. Ha erről le nem mond, akkor haláláig lakhat a családi ingatlanban vagy használhatja a többi ági vagyontárgyat.

Ki örökli az ági vagyont?

Ági örökös elsősorban az a szülő lehet, akinek felmenőjétől az ági vagyontárgy az örökhagyóhoz került. Ez lehet mindkét szülő is, ha az örökséget együtt ajándékozták.

Ha a szülő már nem él, akkor az ő leszármazói örökölnek, azaz az elhunyt testvérei. Ha az elhunyt egyke volt vagy testvérei már nem élnek, akkor a nagyszülő örököl. Azonban a nagyszülők után nem a nagyszülők leszármazói következnek. Az ági vagyontárgy ugyanis legfeljebb addig a felmenőig száll vissza, akitől származott. Ha nincs ági örökös, az ági vagyontárgyat az elhunyt többi vagyonával együtt bírálják el a hagyatéki eljárás során.

Lényeges tudnod, hogy ha az ági vagyonra igényt tartasz, akkor neked kell bizonyítanod, hogy a vagyontárgy öröklés útján került az elhunythoz valamelyik felmenőjétől.

⚠️ Fontos
Az ági vagyon felett csak a házastárs igényelhet használati jogot, sem élettársként, sem bejegyzett élettársként nincs erre lehetőséged. Hacsak párod nem kötötte ezt ki végrendeletében. Olvass többet az élettársi öröklés folyamatáról korábbi cikkünkben.

Az elhunyt a végrendeletében is meghatározhatja, hogy kihez kerüljön az ági vagyon. Tehát a fentiek csak akkor érvényesülnek, ha a vagyontárgyról nem tett említést.

Kivételek az ági vagyon alól

  • Az ági öröklés nem vonatkozik arra az ági vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg. Tehát erre vonatkozóan nem kérhetsz pénzbeli kárpótlást. Ha van olyan vagyontárgy, ami a helyébe lépett vagy azt az ági vagyontárgy értékén vásárolták, akkor az ági vagyonnak számít.
  • A szokásos mértékű ajándékok sem minősülnek ági vagyonnak. Szokásos mértékűnek számít az a vagyontárgy, ami az elhunyt vagyonához képest csekély értéket képvisel.
  • Az örökhagyó házastársával vagy bejegyzett élettársával szemben az általa használt ingatlanban található berendezési és felszerelési tárgyakra sem támaszthatsz ági öröklési igényt.

Egyenesági öröklés folyamata

Hagyatéki eljárás menete¹

A hagyatéki eljárás elindításához valamelyik szóba jövő örökösnek kell benyújtania az elhunyt halotti bizonyítványát az önkormányzathoz. Az elhunyt rokon lakhelyének megfelelő hivatalhoz kell fordulni, és az illetékes jegyzőt kell megkeresni a Hagyatéki Osztályon.

Mi történik ezután? A jegyző átnézi a szóba jövő örökösök listáját, és bizonyos esetekben leltárba veszi az elhunyt családtag vagyonát.

Mikor kötelező a hagyatéki leltár?

  • Ha az örökösök ezt külön kérik.
  • Ha a hagyatéknak része belföldi ház vagy lakás, esetleg hazai cégben szerzett tulajdonrész.
  • Ha van legalább egy olyan örökös, aki 300 000 Ft-nál többet örököl.
  • Ha az elhunyt tartozásai meghaladják a hagyaték értékét.

A leltárt követően a hagyatéki tárgyalás következik, melyről a jegyző minden szóba jövő örököst írásban értesít. A hagyatéki tárgyalás menete:

  • Megvizsgálják, érvényes-e az elhunyt végrendelete.
  • Megállapítják, ki milyen arányban örököl.
  • Ha az elhunyt családtag végrendeletében nem nyilatkozott a teljes vagyonáról, akkor a jogszabályok alapján el kell dönteni, ki örökli a fennmaradó ingó és ingatlan vagyont.

A hagyatéki eljáráson nem kötelező részt venni, akár meghatalmazott is eljárhat helyetted. Ha nem jelensz meg, attól még a tárgyalást megtartják és döntés is születhet a hagyatékról.

💡 Információ
A hagyatéki eljárás díját az örökösöknek együtt kell megfizetniük, összege a hagyaték értékétől függ. Az érvényes közjegyzői díjakról a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján tájékozódhatsz.

Hagyatékátadó végzés¹

Ha te vagy az egyetlen örökös vagy nincs vitás kérdés az örökléssel kapcsolatban, akkor a közjegyző kiállítja a hagyatékátadó végzést. Az örökösök ilyenkor öröklési bizonyítványt kapnak.

Ha nem tudtok az összes vagyontárgyról megállapodni, akkor a jegyző csak a hagyaték egy részét adja át. A fennmaradó részre pót tárgyalást rendel el.

Ez idő alatt a fennmaradó hagyatékot a vélt örökös használhatja. Lényeges tudnod, hogy az ideiglenesen használatba vett tárgyakra vagy ingatlanra nem köthetsz adásvételi szerződést.

Hagyatéki per¹

Lehetőséged van peres eljárást indítani, ha úgy véled, valamelyik örökös joga az örökségre nem megalapozott, vagy a te öröklési igényedet nem vették figyelembe. Ilyenkor bírósági ügy kerekedik az öröklésből, ez pedig a hagyatéki eljárás díja mellett további költségeket von maga után.

Milyen költségek merülhetnek fel?

Örökösödési adó és illeték³

Az örökség után alapesetben illetéket kell fizetned a NAV-nak. Ez ingatlan esetén 9%, a többi vagyontárgyra vonatkozóan pedig 18%. A 300 000 Ft-nál alacsonyabb értékű örökség után nem kell illetéket fizetni.

Kinek kell illetéket fizetnie? Ha nem vagy az elhunyt házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője vagy testvére, akkor örökségi illetéket kell fizetned. Hogyan kell befizetni? Az adóhatóság az öröklési bizonyítvány kiállításától értesül, és 15 napon belül elküldi a részleteket a fizetés módjáról.

Fontos, hogy bizonyos tételeket levonhatsz az adóalapodból. Ide tartozik:

  • Az elhunyt temetésének költségei.
  • Az elhunyt tartozásai, például egy jelzáloghitel.
  • A hagyatéki eljárás díjainak rád vonatkozó része.

Jövedelemadó⁴

Az örökölt vagyon eladása különbözik a hagyományos adásvételről. Ugyanis, ha az örökölt autó vagy családi ház eladása mellett döntesz, a bevételed után 15% személyi jövedelemadót kell fizetned.

Mikor adómentes az adásvétel? Ha olyan vagyontárgyat adsz el, amire a vonatkozó SZJA nem haladja meg a 30 000 Ft-ot. A ház vagy lakás eladása 5 év után adómentes. Tudj meg többet az örökölt ingatlan eladásáról.

Adóbevallási kötelezettség⁴

Nem elég befizetni az SZJA-t. Az örökséged eladásából szerzett bevételt fel is kell tüntetned az adóbevallásodban. Ha 2020-ban örököltél egy autót, amit 2021-ben eladtál, akkor az eladási árát a 2022-i adóbevallásodban kell szerepeltetned.

Olcsó és rugalmas pénzkezelés a Wise-zal

Ahogy olvashattad, a hagyatéki eljárás ideje az egy hónaptól kezdve akár több évig is elhúzódhat. Ha meg is tudtok egyezni az örökösökkel, az ügyintézés során akkor is megkönnyíti életed, ha pénzedhez akár pillanatok alatt hozzáférhetsz.

Ha külföldre kell utaznod a hagyatéki eljárás miatt, akkor a Wise többpénznemű számlájával kedvező árfolyamon válthatod át a pénzed, amit a Google-on is láthatsz. Akár 10 számlaadathoz is hozzájuthatsz ingyen. Így olyan, mintha 10 országban rendelkeznél bankszámlával.

A Wise-nál ingyenes a számlavezetési díj, a tranzakciós díjak pedig tartósan alacsonyak, és előre kalkulálhatsz velük. Így akkor is jó alternatíva, ha belföldön élsz, de szeretnéd online kezelni a pénzügyeid.

Milyen előnyökkel jár még a Wise számla?

  • Akár 50 devizában tárolhatod a pénzed, és pillanatok alatt válthatod át egyikből a másikba.
  • Fogadhatod az örökség eladási árát forintos számládra, és ha külföldön szeretnéd elküldeni, bármilyen devizába átválthatod.
  • Betéti kártyát igényelhetsz a számládhoz, amellyel több mint 200 országban vásárolhatsz.
  • A Wise mobil applikáció segítségével bárhonnan intézheted pénzügyeidet, teljes biztonsággal.
  • Segítőkész, magyar nyelvű ügyfélszolgálat áll rendelkezésedre e-mailben vagy telefonon keresztül.

Hozd létre az ingyenes Wise fiókodat

Ahogy a fentiekből kiderült, egyenesági örökösként viszonylag egyszerű az öröklés folyamata, de azért ebben az esetben is sok részletre kell figyelni. Bízunk benne, hogy cikkünk némi segítséget nyújt számodra a nehéz időkben.

Források:

  1. 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról 18-21. §
  2. Polgári Törvénykönyv VII. – Öröklési jog – 7:55-71. §
  3. NAV weboldala – Információs füzetek – Az öröklési illeték PDF letölthető 2020.08.28. óta
  4. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról – Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 59.§-61/A. §

Források ellenőrzésének ideje: 2021.11.24


Ez a megjelenés csak általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem áll módjában a téma minden vonatkozásának feltárására. Nem áll szándékában olyan tanácsadást nyújtani, amelyre támaszkodhatsz. Mielőtt a jelen kiadvány tartalma alapján bármilyen döntésre szánod magad, kérünk kérj szekvéleményt. A jelen kiadványban szereplő információk nem minősülnek a TransferWise Limited vagy partnerei által kiadott jogi, adózási vagy egyéb szakmai tanácsadásnak. Az előzetes eredmények nem garantálnak hasonló kimenetelű eredményeket. Nem vállalunk semmiféle kifejezett vagy hallgatólagos felelősséget, szavatosságot, hogy e megjelenés tartalma pontos, teljes vagy naprakész.

A Wise az új, okos módja a külföldre történő pénzküldésnek.

Tudj meg többet

Tippek, hírek, és újdonságok a régiódban