Végrendeleti öröklés: Igénylési folyamat, illetékek, adózás

Levente Balázsi

Az előrelátóbbak életük során végrendeletben hagyják meg, kik örököljenek utánuk. Ám ez sem garancia arra, hogy mindenkire a terv szerinti vagyon száll, hiszen a végrendeletnek szigorú formai követelményei vannak. Örökösként ebből a cikkből mindent megtudhatsz a végrendeleti öröklésről és az igénylés folyamatáról. Az is kiderül, milyen adókat kell fizetni az örökséged után. Ha saját végrendeleted megírásán gondolkodsz, a cikkben megismerheted a formai követelményeket.

Ezen kívül az alábbi kérdésekre is választ kaphatsz:

  • Milyen formái lehetnek a végrendeleti öröklésnek?
  • Mi az a kötelesrész és a halál esetére szóló ajándékozás?
  • Hogyan kezelheted egyszerűen és gyorsan a pénzedet a Wise-zal a hagyatéki eljárás során is, külföldről és belföldről egyaránt?

Tudj meg többet🔎

Mi a végrendelet?¹

Mindenkinek joga van eldönteni, ki örökölje vagyonát a halála után. Azonban ahhoz, hogy ez a döntés érvényre jusson, kell hogy legyen írásos nyoma az elhunyt akaratának. Az erre a célból írt, jogilag elismert nyilatkozatot nevezik végrendeletnek. Nyilatkozhatsz a vagyonod egészéről vagy csupán egy részéről.

Szóbeli végrendeletre csak rendkívüli helyzetben van lehetőség. Mégpedig, ha az örökhagyó olyan állapotban van, ami lehetetlenné teszi az írást. A szóbeli végrendelethez két tanú szükséges. Lényeges, hogy a szóbeli nyilatkozat során kijelentse, hogy az elhangzottak az ő végrendeletét jelentik.

⚠️Előfordulhat, hogy a végrendelet nem tér ki a vagyon egészére. Ilyen esetben a fennmaradó vagyont az elhunyt közeli rokonai öröklik. Az öröklés hivatalos sorrendje:

  1. Az elhunyt gyermekei.
  2. Az elhunyt házastársa. Élettársakra, bejegyzett élettársakra ez nem vonatkozik.
  3. Az elhunyt szülei.
  4. Az elhunyt testvérei.
  5. Az elhunyt gyermekeinek leszármazói.
  6. Az elhunyt szüleinek leszármazói.
  7. Az elhunyt nagyszüleinek leszármazói.
  8. Az állam.

A végrendeletedbe bárkit beleírhatsz. A nyilatkozatba foglalt vagyontárgyakat nem kaphatja meg más, de van amikor a végrendeleti örökösnek a törvényes örökösök részére kárpótlást kell fizetni. Erről a kötelesrész című fejezetben olvashatsz lejjebb.

Hogyan írjunk helyesen végrendeletet?¹

A végrendelet írásnak van néhány fontos formai követelménye. Ezek nélkül akár érvénytelenné is válhat a dokumentum. Az alabbiakban sorra vettük, hogy melyek a legfontosabb pontok, amelyeket érdemes figyelembe venned, ha előrelátóan végrendeletet szeretnél írni.

Mikor érvényes egy végrendelet?

  • Ha elhunyt rokonod azt saját kezűleg írta és aláírásával hitelesítette.
  • A begépelt végrendelet is érvényesnek számít, ha két tanú is aláírta. Bárki lehet tanú, aki elmúlt 18 éves és cselekvőképesnek számít.
  • Ha segítettél az elhunytnak megírni végrendeletét, akkor a rólad szóló rész érvénytelennek számít. Ez azért van így, hogy elkerüljék az illetéktelenek vagyonszerzését. A végrendelet csak akkor érvényes, ha a te örökségedre vonatkozó részt elhunyt rokonod saját kezűleg írta meg, és külön aláírta.
  • Több oldalas végrendelet csak sorszámozással érvényes. Az elhunytnak minden oldalt alá kell írnia a tanúkkal egyetemben.
  • A végrendelet csak akkor érvényes, ha szerepel rajta a dátum, amikor íródott.

Végrendeleti öröklés formái¹

A végrendelkezésnek léteznek a hagyományos, egyoldalú végrendelet mellett különleges formái is.

Öröklési szerződés

Az öröklési szerződés egy írásbeli megállapodás két fél között, amelyben az örökhagyó a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fizetéséért cserébe örökösévé teszi. Ez mindkét fél számára előnnyel járhat, különösen, ha az idős félnek nincsenek örökösei.

Egy kevés nyugdíjjal rendelkező idős embernek segítséget jelenthet a havonta kapott támogatás, a tartásdíjat fizetőnek pedig a későbbi nagyobb értékű vagyon, például egy ingatlan.

Halál esetére szóló ajándékozás

Ennél a nyilatkozatnál csak akkor kapja meg a juttatást a megajándékozott, ha az ajándékozót túléli. Arra az esetre, ha az ajándékozott halna meg előbb, a végrendeletben az örökhagyó jogutódot is kijelölhet.

Miben más az ajándék, mint az örökség? Az ajándékozásnál a megajándékozott nem osztozik a hagyatéki terhekben. Ilyen például a hagyatéki eljárás díja vagy az elhunyt temetése. Ajándékozni csak úgynevezett hagyományokat lehet, ami jelenthet kisebb vagyontárgyat vagy valamilyen pénzbeli juttatást.

Például, az örökhagyó elrendelheti, hogy örököse fizessen ki az örökhagyó nagybátyjának a hagyatékból 3 millió forintot hagyományként, a nagybácsinak pedig meghagyja, hogy a pénzből finanszírozza a gyermeke egyetemi oktatását. Az ügylet második lépcsőjét alhagyománynak hívják.

Kötelesrész

A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi rokonainak és házastársának járó minimum részesedést jelenti az örökségből. Ez leggyakrabban akkor kerül szóba, ha az elhunyt kihagyja végrendeletéből a gyerekeit, vagy két gyermeke közül csak az egyikre végrendelkezik.

Mikor jár még a kötelesrész?

  • Ha az elhunytnak nincsenek gyermekei, de más közeli hozzátartozókat is kihagy a végrendeletből, esetleg egy idegenre hagyja a vagyonát, például az őt ápoló személyre. Aki a végrendelet hiányában örökös lenne, az pénzt követelhet az örököstől.
  • Ha az elhunyt még életében elajándékozza a vagyona egy részét vagy teljes hagyatékát. Ilyenkor a jogosultak szintén igényelhetnek kötelesrészt.

Kik jogosultak kötelesrészre?

Az elhunyt közeli hozzátartozói, tehát a gyermekei, házastársa és szülei. A távolabbi törvényes örökösöknek, a nagyszülőknek és az oldalági rokonoknak nem jár kötelesrész. Oldalági rokonnak számítasz, ha az elhunyttal van közös felmenőtök. Ebbe a csoportba tartoznak a nagynénik, a nagybácsik, az unokatestvérek vagy a másodunokatestvérek.

Mekkora a kötelesrész?

Ahhoz, hogy megtudd, mekkora kötelesrész jár neked, először ki kell számítani a kötelesrész alapját. Ez pedig a hagyaték tiszta értéke. Ebbe beleszámítanak azok az adományok is, amit az örökhagyó még életében adott bárkinek. Ezeknek a juttatáskori értékét kell figyelembe venni. Például, ha valamelyik örökösnek az elhunyt már életében ajándékozott egy nyaralót, akkor az ingatlan akkori értékét.

Hogy megkapd a tiszta értéket, a hagyatékból le kell vonni a hagyatéki tartozásokat. Ide tartoznak az örökhagyó tartozásai és a temetési költségek.

Kötelesrészre jogosultként annak harmada illet meg, amit törvényes örökösként kaptál volna a hagyaték tiszta értékéből.

Ha például végrendelet hiányában te lennél az egyedüli örökös, akkor a hagyaték értékének 1/3-ára lehetsz jogosult. Ha egy másik örökössel fele-fele arányban oszlana meg köztetek az örökség, de téged kizártak a végrendeletből, akkor a neked járó kötelesrész a hagyaték 1/6-a lesz.

Mi nem képezheti a kötelesrész alapját?

  • Azok az adományok, amit az örökhagyó által a halálát megelőző 10 évnél régebben adott bárkinek.
  • Kapcsolat kezdete előtti adományok. Például egy házastárs a házasság előtti adományokra vonatkozóan nem követelhet kötelesrészt.
  • Olyan ajándék, amely az ajándékozó fél vagyoni helyzetéhez képest elenyésző. Hogy mi elenyésző, az mindenkinek az anyagi helyzetétől függ. Lehet ez egy ezüst gyűrű vagy egy tehetősebb embernél akár egy luxusterepjáró. Ezt minden esetben az ajándékozó anyagi helyzetétől függően ítélik meg a hagyatéki eljárás során a hivatalos szervek.
  • A házastársnak vagy élettársnak nyújtott tartásdíj értéke.
  • Az érvényes öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgy.

A kötelesrészed pénzben való kiadását a hagyatéki eljárás során kérvényezheted, de legkésőbb az elhunyt halálát követő 5 éven belül. Az elhunyt meghagyhatja végrendeletében, hogy a kötelesrészt természetben kapd meg. Ez az elhunyt nem pénzbeli vagyonat jelenti. Tehát például tárgyak vagy akár telek, termőföld stb.

De ha a kötelesrész pénzben való kiadása valamelyik fél számára aránytalan sérelemmel járna, akkor a bíróság is elrendelheti a kötelesrész egészének vagy egy részének természetben való, azaz nem pénzbeli kiadását.

A kötelesrészt azonnal ki kell adni. Kivéve, ha olyan vagyonra vonatkozik, amin az elhunyt házastársának haszonélvezeti joga van. Például a lakás, amivel az elhunyttal közösen éltek. Ilyenkor az erre vonatkozó kötelesrészt csak a haszonélvezet megszűnése után lehet kiadni. Azaz a házastárs halálát követően.

Milyen költségek merülhetnek fel öröklésnél?

Örökösödési adó és illeték²

Ha az elhunyt személy gyermeke, szülője, testvére vagy házastársa vagy, akkor számodra az öröklés adómentes. Ha nem vagy közeli hozzátartozó, de az elhunyt belefoglalt a végrendeletébe, akkor örökséged értékére vonatkozóan 18% adót kell fizetned. Ingatlan esetén az adó mértéke 9%.

Szerencsére az örökösödési illeték alapjából levonhatók bizonyos tételek:

  • Temetési költségek.
  • Az elhunyt tartozásai, ház esetén például a lakáshitel fennmaradó része.
  • A hagyatéki eljárás díjainak rád vonatkozó hányada.

Jövedelemadó³

Ha eladod az örökséged, akkor az ebből származó bevételed után 15% személyi jövedelemadót kell fizetned a NAV-nak. Ingatlan esetén az adóalapból levonhatod például az ingatlanközvetítő díját és a lakás eladásával járó minden költséget. Fontos, hogy ehhez meg kell őrizned a számlákat.

Tudj meg többet az örökölt ingatlan eladásáról.

Adóbevallási kötelezettség³

Az örökséggel kapcsolatos bevételeket fel kell tüntetned az adóbevallásodban. Az öröklés tényéről a NAV-ot a közjegyző értesíti, ezért az általuk készített adóbevallás-tervezetben szerepelni fognak az ezzel kapcsolatos tételek. Ám mindenképp ellenőrizd a helyességüket.

Olcsó és rugalmas pénzkezelés a Wise-zal

A hagyatéki eljárások akár fél vagy egy évig is elhúzódhatnak.

Ha külföldön élsz, valószínűleg ebben az időszakban gyakrabban kell majd ingáznod. Szükséged lehet egy nemzetközi számlára, amellyel forintba és más devizába is pillanatok alatt átválthatod a pénzed, ráadásul piaci középárfolyamon.

Ha Magyarországon laksz, akkor is érdemes megfontolnod a Wise többpénznemű számláját a kedvező feltételek miatt. Ingyenes a számlavezetési díj, és előre látható, tartósan alacsony tranzakciós díjakkal számolhatsz.

A Wise jóval többet nyújt, mint egy hagyományos bankszámla. Egyszerre 10 devizában kapsz számlaadatokat díjmentesen, mintha 10 országban rendelkeznél bankszámlával. A pénzedet pedig a Google-on is látható, középárfolyamon válthatod át bárhonnan, bármikor.

A Wise főbb előnyei:

  • Ha sürgősen készpénzre van szükséged, Wise betéti kártyáddal bármelyik ATM-ből felveheted.
  • 200 EUR/GBP összegig havi két alkalommal ingyenes a készpénzfelvétel.
  • Wise betéti kártyáddal több mint 200 országban vásárolhatsz.
  • Az örökölt ház eladási árát fogadhatod forintos számládra, majd bármilyen devizába átválthatod.
  • Az egyszerű és biztonságos Wise mobil applikáció segítségével bárhonnan intézheted pénzügyeidet.
  • Segítőkész, magyar nyelvű ügyfélszolgálatunkhoz bármikor fordulhatsz e-mailben vagy telefonon.

Hozd létre az ingyenes Wise fiókodat

Bízunk benne, hogy fenti cikkünkkel és a megosztott információkkal és magyarázatokkal hozzájárultunk, hogy valamivel gördülékenyebben menjenek a folyamatok a nehéz időkben is.

Források:

  1. Polgári Törvénykönyv VII. – Öröklési jog – 7:10-23. §, 7:48-55. §, 7:75-86. §.
  2. NAV weboldala – Információs füzetek – Az öröklési illeték PDF letölthető 2020.08.28. óta
  3. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról – Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 59.§-61/A.§

Források ellenőrzésének ideje: 2021.11.30


A legfrissebb ár- és díjszabási információkért tekintsd meg a felhasználási feltételeket és a régióra vonatkozó információkat, vagy látogass el a Wise díjszabása oldalra.

Ez a kiadvány általános tájékoztatás céljából készült, és nem minősül a Wise Payments Limited vagy leányvállalatai és kapcsolt vállalkozásai által nyújtott jogi, adóügyi vagy egyéb szakmai tanácsadásnak, és nem helyettesíti a pénzügyi tanácsadótól vagy más szakembertől való tanácsadást.

Nem vállalunk sem kifejezett, sem hallgatólagos kijelentést, szavatosságot vagy garanciát arra vonatkozóan, hogy a kiadvány tartalma pontos, teljes vagy naprakész.

Pénz határok nélkül

Tudj meg többet

Tippek, hírek, és újdonságok a régiódban